|
|
A Drégelyvár térségi szerepe
A Drégelyvár - történelmi múltjának, természeti
környezetének és a térségben működő szervezetek
egyre inkább példaértékűvé váló együttműködésének
köszönhetően - napjainkra a térség legfontosabb
látogatási programjává, bemutató helyévé vált.
E folyamatban meghatározó szerepe van a Drégelyvár
Alapítványnak, melynek közel 2 évtizedes munkája
kellett ahhoz, hogy a vár méltóbb legyen Szondi és
vitézei emlékéhez, egyáltalán alkalmassá váljon
látogatásra, mi több, megemlékező rendezvények
megtartására.
Az Alapítvány az alapfeladatául vállalt helyreállító
tevékenysége mellett jelentős szerepet vállal a
várral kapcsolatos kulturális rendezvények
szervezésében, a várhoz érkező látogatók
tájékoztatásában, a történelmi múlt felidézésében,
és általában a "Szondi kultusz" fenntartásában,
erősítésében, kiterjesztésben.
Az Alapítvány mellett ugyancsak meghatározó a
lakosság támogatását élvező Drégelypalánki
Önkormányzat, mely intézkedéseivel,
térségfejlesztési irányaival, - illetve Művelődési
Házán keresztül - kulturális programjai középpontba
állításával a várat immár a térség jövőjét
befolyásoló, illetve meghatározó elemévé emelte.
(Olyannyira, hogy e munka megtekintése lassan a
térségbe érkező "delegációk" protokolláris
programjává válik.)
Egyre inkább érződik, hogy a vár hatása - elsősorban
a kistérség 9 települését összefogó Sugárkankalin
Turisztikai Egyesületnek köszönhetően - a
környékbeli községekre, (sőt a Parassai
átkelőhelynek, illetve a Drégelypalánk-Ipolyhidvég
között nemrég üzembehelyezett kicsiny
gyalogos-kerékpáros hídnak köszönhetően az Ipoly
túlsó oldalára) is kiterjed, miközben azok
bemutatható értékei növelik az egész térség
vonzerejét.
A lehetőségeket kihasználó együtt gondolkodás
érződik a Duna-Ipoly Nemzeti Park tevékenységében,
mely az önmagában is értéknövelő jelenlétén túl
szerencsés kézzel fűzte fel a Drégelypalánkról
kiinduló "Apródok Útja" tanösvényre a település
belső építészeti, vallástörténeti értékeit, a több
kilométeres útvonallal érintett természeti
értékeket, illetve végpontként a várat, sőt képein
bemutatva annak helyreállítási folyamatát is.
Ugyanakkor a kölcsönösség példáját jelenti a
Sugárkankalin Turisztikai Egyesület által
létrehozott Csadó-tanyai madármegfigyelő és
pihenőhely, amely egyben a Nemzeti Park értékeinek
bemutatását is segíti.
Végtére e gyümölcsöző kölcsönösségbe sorolható a vár
kezelő szervével megkötött és fenntartott, a
munkavégzést lehetővé tevő megállapodás, illetve a
régészettel kialakított korrekt kapcsolatrendszer
is.
A Drégelypalánki Művelődési Háznak köszönhetően a
másfél évtizedes múltra visszatekintő - a vár
elestének évfordulóján éves rendszerességgel
megtartott "Szondi várjátékok" immár térségi ünnep
szintjére emelkedtek. Minden bizonnyal ez irányba
haladnak a 2007-ben indított - a Múzeumok éjszakáján
a várnál évenként tartott megemlékezések is.
A vári események palettáját esetenként különleges
rendezvények színesítik. Ilyen volt például 2008
szeptember 26-án a Magyar Irodalomtörténeti Társaság
védnökségével a várnál felvett "Nagy versmondás" c.
műsor (M1. 2008 nov.22-én 16.25 - 17.00), ahol
Jordán Tamás színművész alig fél órás ötletes
betanítása után mintegy 300 fiatal mondta el együtt
Arany János: - a 12 legszebb magyar vers közé
választott - "Szondi két apródja" c. költeményét.
Emlékezetes élmény volt...
Természetes, hogy a vári programok mai szintje
gazdagságban, gyakoriságban, látogatottságban tovább
fokozhatók. A már meglévő és működő vonzerőt az
Alapítvány és a Drégelypalánki Önkormányzat által
közösen kidolgozott tervek vélhetően tovább növelik.
Így a vár további kibontása, környékének
rendbetétele, a megtekintés biztonságosabbá tétele
(mint minden hasonló, kiépítetlen emlékhely a vár
saját felelőségre látogatható), a
Drégelypalánk-Schafferkút közötti jelenlegi
makadámút burkolása, a Schaffer-kúti pihenő és
bemutatóhely kiépítése, bővítése, tájház kialakítása
és berendezése, végül az elvégzett régészeti
feltárás anyagára támaszkodó "Szondi Emlékmúzeum"
létrehozása Drégelypalánkon.
Bízunk abban, hogy a fentiekből mindenki számára
körvonalazódott egy olyan - elemeiben tudatosan
felépített - terv, amely Nemzeti Örökségünk
ápolását, a vár kegyeleti jellegének megtartását,
sőt a Szondi kultusz ápolásával annak erősítését
tartja legfontosabb feladatának.
|
