|
|
A vár története
Konkrét feljegyzések híján nem tudunk a Börzsöny 444
m magas sziklacsúcsán álló vár építéséről pontos
időpontokat mondani. Miután 1274-ben még csak
Drégely településről olvashatunk, 1285-ben pedig már
a várról is történik említés, fogadjuk el a két
évszám közötti időszakot.
Azt tudjuk, hogy a Hunt-Pázmán nemzetség Bozóki ága
építtette - valószínű az akkorra már tönkrement
(csak mocsár és faszerkezetes falak védte) - Hont
vára helyett.
Tulajdonlása - családi viszályok okán - meglehetősen
változatos volt. Többek között tudjuk azt is, hogy
1311-1321 között - törvénytelen foglalás révén - a
nagy oligarcha, Trencsényi Csák Máté tartotta
elfoglalva.
Ezt követően királyi birtok, (egyben Hont vármegye
fővédhelye) majd Zsigmond király a Tary családnak
zálogosította el.
1438-ban a király visszaváltja a zálogot, majd a
hozzá tartozó uradalommal együtt - királyi adomány
folytán - az esztergomi érsekség birtokába kerül,
mely a kisebbszerű lovagvárat megnagyobbítva
erősséggé alakítja át.
Ettől kezdve a magyar érsekek nyaraló
várkastélyaként szerepel.
Dacára a vár említett megerősítésének, a török
1552-es hódító hadjáratának megkezdésekor - főleg az
1549. évben a lőporraktárt ért villámcsapás miatt -
igen leromlott állapotban volt...
Szondi György - ekkor már a vár kapitányaként - a
török nyilvánvaló készülődésének ellenére hiába írt
ismételten a vár megerősítését kérő leveleket.
1552. július 6-án Ali pasa 12000 fős seregével
körbeveszi a várat, s 80-szoros túlerejével a
várvédők életének önfeláldozása ellenére július 9-én
elfoglalja azt.
(Egy pár ezer fős királyi sereg a Drégelyvártól alig
pár órányira - Léva környékén táborozik, de nem
sietnek Szondiék segítségére. Csak imádkoznak, és a
környező hegycsúcsokon segélyt ígérő tűzjeleket
gyújtanak. Talán ha valamiféle támadással
megosztották volna a várat ostromló török
sereget...???)
A vár nem épül fel többé, (bár a helyreállítás
kapcsán végzett régészeti feltárások kisebb - ostrom
utáni - átalakításokat jeleznek), a romos
építményben csak kis létszámú őrség állomásozik.
1575-ben a török a község temploma körül 2000 lovast
is befogadó erős palánkvárat épít. Ettől a sziklavár
jelentősége tovább csökken.
1593-ban Pálfy generális ugyan visszafoglalja a
töröktől, de érdemi történelme gyakorlatilag véget
ér...
Az ezt követő századokban leginkább a költők tartják
fenn a dicső Szondi emlékeket. Tinódi közvetlen az
ostrom után jár a helyszínen és énekli meg a
történéseket. A későbbi időkből Kölcsey, Czuczor
dicsőítő verseit ismerjük, majd Arany János írt
gyönyörű balladát "Szondi két apródja" címen.
1875-ben Simor János Esztergomi bíbornok-érsek a
Drégelyi hős emlékére megépítteti a Szondi kápolnát
amely az 1960-as években a területen végzett
honvédségi gyakorlatok során megsemmisült.
A Szondi kultusz - térségi kezdeményezésre - újólag
az 1980-as években erősödik fel ismét, melynek
eredményeként - az első kő visszafalazásával -
1989-ben megkezdődött a rom elyreállítása.
|
